Fajleírások

Avagy Nephilimek, akik a jó angyalok véréből születtek meg. (Ezer évvel ezelőtt a földet megszállták a démonok. Egy Johnathan nevű árnyvadász és egy boszorkánymester megidézte az egyik leghatalmasabb angyalt, Raziel-t. Az angyal vérét és az árnyvadász vérét összekeverték a Végzet Kelyhében, és akik a mondénok közül ittak a kehelyből árnyvadásszá lettek.) Ha egy vérvonal megtörik, és más faj vérével keveredik, a gyermek jövője kétséges, a legtöbb esetben halállal végződik.
A Szürke Könyvben összegyűjtött rúnák segítik őket a feladatuk teljesítésében: démonok elleni harc. Amiket születésük után egyből rájuk tetoválnak: angyal energiája, gyorsaság, precizitás, erő/szilárdság, bátorság a csatában.
További rúnák pl.: szerencse, hangtalanság, láthatatlanság, ajándék, elterelés rúnája, gyógyítás rúnája, kitartás, egyensúly/higgadtság, gyászolás, szerelem, vakság . (képük itt!!!)
Vezetőik, a legidősebb árnyvadászokból álló Klávé. Székhelyük Idrisben található, ami a nephilimek országa. A démoni torony megvédi őket minden más, gonosz oldalon álló lénytől, s csak az angyaloknak és az árnyvadászoknak nyújt menedéket. A Klávé által kinevezett Inquizitor az egyetlen olyan személy, aki ha szükséges nephilimek életét veheti el, ha áruláson kapják őket. Amennyiben őt nem vetik be, az árulót földalatti börtönbe vetik.
Születésük után nem sokkal, már megkezdődik tanításuk. Rúnákat és azok jelentéseit szüleik vagy a hozzájuk fogadott mentorok tanítják meg. A rúnák, melyek támadó, védekező vagy akár gyógyító tartalommal bírnak, egy irón-nak nevezett pálcaszerű dologgal használhatók. Ezeket kiskorukban kapják meg a nephilim gyermekek.
Rengeteg megszentelt, és egyedi fegyverük van, ezek közé kardok, íjjak, kések, esetleg korbácsok tartoznak. Ha segítség kell, a templomokban elrejtve különböző helyeken találhatnak muníciót, ha szükséges. Szenteltvizet, vasat és ezüstöt egyaránt felhasználnak e fegyverek készítéséhez.
Haláluk után a Csontvárosba a nekik szánt helyre kerülnek. A hitük szerint haláluk után a Néma Testvérek (A Csontvárosban, mely egy, a városi temetőben lévő kripta alatt található, őrző és segítő feladatok ellátásával foglalkoznak.) munkáját segíthetik (Őrzik az árnyvadászok szokásait, segítik azok munkáját). Fontos, hogy a fekete a harc, a fehér a gyász jele, míg a piros az ünnep színe.
Jelszavuk: AVE ATQUE VAVE! (Éljen és nyugodjon.)
Két összeszokott árnyvadász között kialakuló, a testvéri szeretetnél is szorosabb köteléket nevezzük parabatai-nak. Az ilyen nephilim-ek rúna rajzai a két fél között fokozott erővel bírnak, gyorsabb hatásúak és erősebbek. Ezen kapcsolatok nem túl gyakoriak.

Legnagyobb árnyvadász családok:
Aldertree, Ashdown, Bellefleur, Blackthorn, Branwell, Carstairs, Cartwright, Chaudhury, Dieudonne, Fairchild, Gladstone, Herondale, Highsmith, Hightower, Kaidou, Lovelace, Pontmercy, Kingsmill, Merryweather, Midwinter, Montclaire, Monteverde, Malhotra, Nightshade, Nightwine, Pangborn, Penhallow, Starkweather, Ravenscar, Rosales, Thrushcrossk, Townsend, Trueblood, Verlac, Whitelaw, Youngblood



Vagy más néven emberek. A Föld népe, akik mondhatni tudatlannak számítanak e világban. Őket a legegyszerűbb megszállni, befolyásolni és megtéveszteni.
Elég elveszettek a saját világukban is, s noha sok barátjuk lehet, soha nem tudhatják, hogy mikor éri el őket a halál. A természetfeletti lényeket csodálatosnak látják, ám ha beavatják őket e mágikus világ részleteibe, képesek egy-két percre az igazságot meglátni.
Belőlük vámpír és vérfarkas egyaránt lehet, sőt más fajjal is keveredhetnek, de az árnyvadászok sorai közé soha nem kapnak bebocsájtást.



A köznyelvben, mint Isten szolgái léteznek. Angyalok csakis két angyal szülőtől születhetnek. Gyorsan fejlődik tudásuk és mozgásuk. Képesek megidézni a Pusztító fényt, mellyel bármely másik lény megölésére képesek.  Sokan közülük életük végéig a jót szolgálják, mások önös célokból a gonosz, sötét lények oldalára állnak. Utóbbiak továbbra is ehhez a csoporthoz tartoznak majd, de kitagadják őket „testvéreik”. Ez annyit tesz, hogy feketelistára kerülnek, és nem nézik jó szemmel őket a többiek. Legtöbbször nagyobb csoportokban élnek, igazi társas lények, akiktől minden épeszű ember fél (hiszen mégiscsak Isten jobb-kezei, ha úgy vesszük), viszont csodálja is őket. A hétköznapokban beleolvadnak a mondénok világába, de ha szükséges közbeavatkozniuk a jó és a rossz közötti harcban, nyomban ott teremnek.
Legidősebb ismert angyal közel 1000 éves, nála idősebbről csak a történetekből hallani.



Angyalok és démonok kereszteződéséből jött létre ez a faj. A két ellenséges csoport árulás céljából keveredhetett. Erre példa: egy angyal megszegi a neki szánt parancsot, és átáll a sötét oldalra. Akárcsak a vámpírok, ők is amolyan élőhalott lények, akik nem öregszenek. Démoni tulajdonságuk, hogy testeket szállnak meg, de ők sem képesek más természetfeletti lény testben „újjászületni”. Megtévesztően szépek, és igen nehéz őket felismerni.
Hatásos ellenük a vas, bármilyen formában.
A legidősebb tündér: Seelie Queen aki 600 éves. Nála idősebb tündérről csak olvasni lehet, és leginkább szájhagyomány útján terjed az információ egy-egy idősebb tündérről. Erre azonban kézzel fogható bizonyíték nincs.
Hazájuk a földalatti Faerie Realm, ahová a tavakon keresztül a Hold megfelelő állásában van lehetőséged átlépni.



Amolyan szerencsétlenül járt boszorkánymesterek. Legtöbbször boszorkánymesterek és emberek gyermekeiből születnek, de akár egy kis félresikerült mutációval emberek és démon gyermekei is lehetnek. A fő jellemzőjük, hogy nincs varázserejük, leginkább a gyógynövényekhez értenek, és az olcsóbb trükkökhöz. De ne becsüld le őket, ahhoz képest, hogy sorsuk íj sanyarú, igen jó szolgálatra képesek, ha mondjuk valami egyszerűbb igézetről vagy sérülésről van szó.



Emberek és démonok gyermekei. Igen, ez így elsőre kicsit érdekesen hangzik. Az első ilyen boszorkánymester megszületését követően e csoport teljes jogú tagja csak úgy jöhetett létre, ha két boszorkánymester összekötve életük utódot hozott a világra. A legtöbb gyermeket soha nem íratják iskolába, ám tizennyolc éves korukig az alapokat megtanítják nekik. Miután betöltik ezt az életkort, elhagyják biztonságot nyújtó otthonukat, és a világot járva más-más helyeken, más-más családtól tanulják ki a mesterséget. Képesek varázslatra, gondolatok, emlékek megváltoztatására, esetleg elvételére. Ehhez a Chthonian nyelvet használják.
Legtöbbjük a gyógynövényekhez is ért, amelyeket más lények ellen főzet formájában támadófegyverként használnak. Legtöbbjük a jó és a rossz közé áll, s néha segítik, néha hátráltatják azokat.
Külön kasztrendszerük van, ahol a feljebbjutás igen nehéz, de nem lehetetlen. A kasztrendszer élén nem egy mester, hanem több áll, kiknek hatalma végtelennek tűnhet. Ám róluk keveset tudni, s a legtöbb boszorkánymester csak hallomásból szerezhet tudomást e hatalmasok létezéséről.
Megölésük igen nehéz, szinte lehetetlen, hiszen ha ellenük támadnak, megóvják magukat az erejükkel.



Egykoron elhunyt, nem éppen patyolátlan múlttal rendelkező emberek lelkei. A Földre érkezve megszállnak egy-egy testet, az eredeti lelket a másvilágra küldik. Kihasználva ennek a porhüvelynek tekinthető test adottságát, beolvadnak az emberek közé, akik így tudomást sem szereznek róluk. Az árnyvadászok viszont átlátnak rajtuk, előttük feddhetetlen marad csúf démoni arcuk. A többi lény a földön úgyszintén látja őket. Különleges képességnek talán azt lehet nevezni, hogy egy-egy porhüvely megölésével a démon ugyanúgy létezni fog, s keres magának egy új testet. Szigorúan csak embereket szállhatnak meg, más esetekben örökre eltűnnek a pokolba, és soha nem térhetnek vissza a földi világra. Csupán a legidősebb démon volt képes egy boszorkánymester testét megszállni, de a porhüvely a démont szépen lassan elpusztította. Az árnyvadászok rendelkeznek egy-két olyan fegyverrel, amivel örökre a másvilágra lehet őket küldeni, de sajnos e fegyverek a világon szétszórva léteznek, s senki sem tudja hol rejthették el őket. Így marad az örökös harc, a démonok pedig vígan garázdálkodhatnak a földön.
Különleges képességük: öngyógyítás és az emberek megtévesztése (térben és időben), továbbá képesek megidézni a pokol tüzét. Utóbbi módszerrel magukat védelmezhetik, másokat csapdába ejthetnek, rosszabb esetekben megégethetnek másokat.  
Legidősebb démon kora közel ezer esztendősre tehető. Ám a bizonyítottan földön tartózkodó legidősebb démon 750 év körüli.



Démoni energiával fertőzött emberek. Külsejük semmiben nem különbözik egy átlagos mondénétól, egészen addig, míg át nem változnak. Ekkor ugyanis az átlagosnál egy kicsivel nagyobb farkassá lesznek. Éles fogaikkal bárkit, bármikor széttépnek, akár különösebb indok nélkül is. Legfőbb ellenségeik, rendhagyó módon a vámpírok.
Gyermekük születhet, ilyenkor a vérfarkasgén öröklődik, de elég egy harapás is ahhoz, hogy bárkiből ilyen lény lehessen. Egy veszély azonban fenn áll a második esetben: az illető teste lehetséges, hogy nem éli túl az átváltozást.
A farkasok között is létezik hierarchia. Ezen ranglétra élén az áll, aki kihívja a falkavezért, és legyőzve azt a helyére lép. Ehhez nem feltétlenül szükséges évekig tartó gyakorlás, a puszta farkas erő számít. A falkavezér három embert jelöl ki fő segítőjének, míg cselekedeteinek tükrözni kell a falka érdekeit: fennmaradás, a becsület megvédése.
A falkába való bekerülés módja egyszerű: a vezérrel egyeztetve bármikor annak rendje, s módja szerint beléphetsz.
Ellenük hatásos az ezüst, valamint a különféle gyógynövényes főzetekbe mártott kardok, de ezekből manapság kevés van.
Első átváltozás született farkasok esetében: 5-6 éves kor.
A Hold "hatásának" megszűnése, mikortól ő uralja a testét: 12-13 éves kor. (Tanulás útján érezhet rá.)
Az átalakulások nem fájdalmasak, viszont nem is túl kellemesek. Amikor telihold van, mégis könnyebb számukra ezt az alakot felvenni.



Lényegében démoni energiával fertőzött emberek. Sok más lénnyel ellentétben ők nem tartoznak azok közé, akik a Nap éltető fényét használják létezésükhöz. Leginkább sötét helyeken és éjszaka érzik jól magukat. Napközben mondhatni vegetálnak, és alagutakba, elhagyatott házak pincéibe húzódnak. Az sem kizárt, hogy egy-egy ilyen helyen egész klán gyűlik össze, és az épületek ablakait befalazva húzódnak a biztonságot nyújtó sötétségbe. Érdemes tudni, hogy azok, akik nem a két lábukon közlekednek, démoni energiával működő motorokon száguldoznak, amik szintén csak éjszaka tudnak mozogni.
Különleges képességeik: emberek megigézése, önös szolgálatba állítás, mondénok elméjének megzavarása, szabad akarat teljes elvétele, emberfeletti erő, gyorsaság és gyógyulási képesség.
A vámpírok között is van egyfajta hierarchikus rendszer, és inkább a kor számít náluk, amiből fakadóan kellő tapasztalatot szereznek a fennmaradáshoz.
Bárkiből, bármikor lehet vámpír, ha egy ilyen sötét teremtmény megharapja. S bár nem hal meg az illető, kérdéses, hogy a szervezete alkalmazkodik e vagy sem. Amennyiben igen, halhatatlanságot, öngyógyító képességet és tökéletes érzékszerveket kap cserébe.  A vámpírok "gyermekei" azok, akiket megfertőznek, de két vámpírnak NEM születhet vámpír utódja.
Akadnak olyanok, akik vért vedelnek, míg mások állati vért és véres húsokat fogyasztanak, de ezek a vegetáriánusnak mondható vámpírok fele annyira erősek, mint társaik. Túlzott italfogyasztás esetén valamilyen különös mód miatt akár patkánnyá is változhatnak, ergo ne lepődj meg, ha éjszaka szembe jön veled egy csapat különös külsejű ember, akik egy-két patkányt tartanak a kezükben.
Hatásos fegyver ellenük az ezüst és a megszentelt tárgyak (fegyverek, vagy akár a víz), de a fokhagyma és feszület hatástalan ellenük. Megszentelt területre nem léphetnek be. Továbbá a vérfarkas harapás halálos rájuk nézve, de ez fordítva is igaz.
A legidősebb vámpír kora körülbelül ezer év. A legnagyobb klán vezetője azonban csupán nyolcszáz éves, nála idősebb vámpírt a Földön élők közül nem jegyeztek fel. A legidősebb vámpír: Logan Hudson 890 éves.